Útinapló 7. - Bequia, Tobago Cays

január 24.

Sikerült netet találni egy kávézóban, ahonnan küldtünk pár mailt az otthoniaknak, és feltöltöttem a képeket is a blogra. Sajnos a kapkodásban a hajón maradt az a file, amiben a szöveget írtuk, így visszabociztam érte, de nem volt kedvünk visszamenni a kávézóba, hanem kerestünk wifit a parton. Amíg a szöveggel végeztünk, Imi bácsi vett nekünk fagyit, kivártunk egy bazi nagy zuhét, aztán vissza a hajóra. Vettek a csajok gyümölcsöt, meg egy kis kaját, ezeket elpakoltuk. A mai etap szerint Mayreau szigete lett volna a cél, ami már a Tobago Cays szigetcsoport tagja, de útközben szokás szerint rankesteledett. Szürkületben küzdöttem a kormánnyal, mikor eltűntek előlem a sziget fényei hirtelen, és éreztem, hogy erősödik a szél. Ekkor szóltunk Rudinak, hogy valószínűleg itt egy kis vihar, mire kiért a kabinjából, a hajó felluvolt, szakadt az eső és fütyült a 7-es szél. Gyorsan beöltöztünk és reffeltünk a nagyvitorlát, betekertük a genoat, közben Rudi célt módosított, úgy döntöttünk, meghúzódunk Canouan egyik öblében. Mire az öböl szájához értünk, nagyjából rendet tettünk a hajó belsejében, mert a vihar és a hullámzás kicsit átrendezte a dolgokat, ami nem volt leragasztva, az biztos hogy a másik oldalra került :) A gps és a térkép szerint is több fény lett volna segítségünkre az öbölbe történő behajózáshoz, de igazából egyiket sem láttuk. Rudi többször visszafordult, de aztán mindig újra megpróbáltuk megkeresni a fényeket. Végül nem sikerült, hanem egy darab pirosra kormányozva, aztán északnak fordulva találtunk egy mooringboját, arra kötöttünk. Reggel aztán láttuk, hogy a zöld fény oszlopa ki van döntve, a többi pedig nem is létezik. Gyorsan vacsiztunk, aztan pihenőre tértünk, mert mindenki elfáradt a viharban.