Szovátafürdő, Medve-tó

Az új évet Erdélyben kezdtük, egy rövid, de tartalmas utazással. Kirándultunk a Medve-tóhoz is; tudtátok, hogy 1875-ben jött létre több földrajzi hatás következtében? Az egyik a heliotermia, ami azt jelenti, hogy a tó vize gyakorlatilag a víz alatti üvegházhatás következtében akár 60-80 fokig is felmelegedhet, míg a felszínen csupán 20 fok körüli. A jelenség csak a sós tavak esetében fordulhat elő: a csapadékból származó édesvíz vékony réteget alkot a felszínen, mivel könnyebb a sós víznél, ezzel megakadályozza, hogy a sós víz a felszínre áramolva visszahűljön. A tó sótartalma és hőmérséklete rétegenként változik: a felszínen 21 fokos az édesvíz, 130 cm mélységben 24%-os sótartalom mellett 56 fok meleg van. A szovátafürdői Medve-tó tehát geológiai, meteorológiai és a helitermikus hatások következtében alakult ki. A közelben van Parajd, ahol a sóbányát érdemes meglátogatni, és Korond is, ahol a főút mellett rengeteg helyen lehet korondi agyag dolgokat venni, akár Forintért is. Természetesen pálinkát, pult mögül - kötelező :) Ajánlom még a Medve-tó partján a Kisgomba éttermet, meg kell kóstolni a csorba levest!

Hazatérés

Az utolsó napunk leginkább pakolással, check-out-tal telt, Rudi felfedezte, hogy az út során valahol ellopták a hajóról a bankkártyáit, így Istvánnal aránylag hosszabb, ámde felesleges időt töltöttek a helyi rendőrségen. A szerv mindent elkövetett, hogy ne kelljen dolgoznia... Délután Rudi és Káptalan István hamarább lépett a reptérre, mivel ők Bécsbe mentek, mi 7-kor szálltunk taxiba. Előtte vendégeskedtünk egy katamaránon, amit szlovák srácok béreltek, maradék javainkat és némi hasznos információt borra és sörre cseréltünk az idegenekkel. A hazaút valamiért sokkal rövidebbnek tűnt, valószínűleg elég fáradtak voltunk és tudtunk valamicskét aludni a repülőn is.
Most az a feladat, hogy egyenként végigkurkásszam a posztokat, tervezem az ékezetes betűk használatát visszamenőleg is, valamint a bejegyzéseket képekkel, térképrészletekkel tarkítani. A 2700 képet, amit kint készítettünk, még át kell válogatni, aztán el kell döntenem, hogy időrendben vagy téma, esetleg helyszín szerint töltöm a webalbumba. Az 5 órányi videót Gyuszi barátom vagdossa éppen, ha meglesz vele, mindenképp belinkelem.
A statot böngészve észrevettem, hogy az egyik hazai kedvenc blogomról is érkeztek találatok, utánanéztem és rájöttem, hogy az itt olvasható szösszeneteket Zolivagyok is ajánlja olvasóinak. Ezúton is köszönöm neki, ez egyrészt a blog számára mérföldkő, másrészt engem is ösztökél arra, hogy rendszeresen írjak ide, talán ezúttal sikerül.

London second run with Kuli