Híjj, de jól elmaradtak az utóbbi időben már-már rendszeres posztok... Mivel az elsőszámú bloggertesók már megkezdték pár sorba préselni a hónap történéseit, így én sem maradhatok le ugye.. Lássuk csak mik is történtek ebben a hónapban:
Az első hétvégén Jacque 50%-a még mindig barnapopsit gyártott a horvátoknál, ezért engedve a családi presszúrának, reggel besuvasztottam magam a kocsi hátsó ülésére és nekiindultunk a mintegy 3 órás útnak Várkeszőre, kedves rokonaink 50 éves házassági évfordulóját celebrálni - ezt hívják aranylakodalomnak asszem. Útközben félálomban bele-belepillantottam tesóm által kikölcsönzött dvd filmekbe, mindenesetre klasszisokkal jobban telt az út, mintha nekem kellett volna vezetni. Megérkezést követően tipikus-szokásos siserehad, együnkigyunk délutánig, gyakorlatilag a gyomrom befogadóképességének közel háromszorosát kellett magamba gyűrnöm, no nem mintha köteleztek volna rá...
A következő hétvége az esztergomi borfesztivál jegyében telt, ami egész jól sikerült, bár annyira nem dobtuk le a szíjat, mint tavaly, mikor Stve-vel sikerült összeinnunk majd' két komplett borospohár készletet. Inkább ettünk sajtot és kemencés lángost (kolbászos-hagymás-tejfölös!!!), próbálgattuk a borokat, meg jókat beszélgettünk. Amit fontos megosztanom, hogy itt ittam életem legrosszabb borát, ami anniyra gáz volt, hogy KI KELLETT öntenem, mert szerintem egészségre ártalmas volt. Nagyapám azt tanította, hogy a bort megisszuk, valaki nagyon sokat dolgozott vele, ha nem jó, legfeljebb felspriccented szikvízzel. Na én próbáltam követni a tanítást, de végül arra a következtetésre jutottam, hogy ezzel maximum annyit dolgoztak, míg megmutatták a pancsnak képről, hogy is néz ki a bogyósgyümölcs, amihez papíron köze lenne - így az aszfalt itta fel a maradékot.
A Sziget hete jól sikerül, eltekintve attól, hogy idén a Magyar Dal Napján voltunk csak kint. Nem szeretném túlragozni, nekem nagyon tetszett, remélem innentől ez már hagyomány lesz. Mindenesetre a történet röviden: barátaim csatlakoztak, gyalog megközelít, sörrel sorbanáll, kötelező Molothow-pult látogatás, a koncerteken léggitárverseny, majd rocksztár emuláció. Valamikor késő éjjel sok-sok pálinka után hazakujtorgás, otthon emberkedés - persze Zsó által kiröhögés, majd kinyúvadás. Ezen a héten még belehomorítottunk Stve szülinapjába is, részletek lsd itt. Vasárnap Helembáztunk végre, küzdöttem egy pár órát a 2 éve be se indított csónakmotorral, aztán Gábor barátom lecsóját ebédelve pihengettünk egy keveset.
Augusztus 20-át végül sikerült hajón töltenünk Balatonfüreden Rudi kikötőjében, majd az azt követő pár napot sorban Földváron, és Kenesén, ahonnan mi leléptünk Keszthelyre, Orsi&Milán esküvőjére, de a többiek dacolva az időjárással, bátran abszolválták még az Almádi és Fűzfő viszonylatokat.
Az utolsó hétvége nyugiban fog telni, legalábbis most még azt hiszem, van még addig vagy egy teljes nap, de már gyülekeznek az éjfekete felhők, amiből a következőket prognosztizálhatjuk: Pilu, Gábor és Stve szintén egyedül a munkaszüneti napokon, ráadásul megyünk ladikozni a Dunára, és még megfenyegettek valami élményfürdős partyval is. Még abba is belefáradtam, hogy ezeket leírtam, dehát nyár van vagy mi, meg nemsokára jön az ősz, úgyhogy mindenki húzzon bele, lehet, ez az utolsó jóidős nyári hétvége... aztán meg lehet nyavajogni októbertől...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése