szombat, május 09, 2009
Szájhagyomány az interneten
Épp azon töprengek, vajon a szolgáltatói oldalon elgondolkoztak-e azon, hogy milyen hatalmas erő rejlik az interneten történő információcsere különböző módozataiban? Elmondom pontosan mire is gondolok: van egy réteg minden országban, így itthon is, aki javarészt az gép előtt ülve tölti munka és szabadidejének jó részét. Ők többnyire igen aktívak, rendszerint blogolnak, cikkeket írnak vagy Twittereznek, így vagy úgy "csinálják az internetet", megnyilvánulásaikban javarészt aktuális helyzetjelentéseket, egy-egy személyes élményt vagy tapasztalatot tárnak a világ elé. Szó esik például éttermekről is. Ne keverjük a klasszikus étteremkritikákkal, mert egyfelől azok számomra nem minden esetben hitelesek, másrészt óriási különbség van publikálni egy kritikát egy portálon, amit olvas mondjuk 20-30.000 idegen ember, vagy kilőni egy posztot a blogodon, amit igaz, hogy csak pár százan olvasnak, viszont azok adnak a szavadra. És itt van a kutya elásva. Jómagam is számos olyan esetet tudnék felsorolni, amikor azért mentem el egy helyre kajálni, mert olvastam X.Y. blogján, hogy az jó. És valamiért nem kételkedtem benne. Így találtam a Kistücsökre Balatonszemesen, a Hathi és Bangla indiai kajáldákra és még sorolhatnám; egyikben sem kellett csalódnom. Ugye jogos a kezdő kérdés? Van olyan blog itthon, ahol jelennek meg szponzorált felületek, de azok pont olyan PR szagúak, mint egy display hirdetés. A nagy kérdés csak az, hol kell meghúzni a vonalat, hogy még hiteles legyen egy személyes beszámoló, de értékesíthető is legyen a rendszer? (Kép forrás: pandemiclabs.com)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
érdekes, még én sem csalódtam azok ajánlásában akiket olvasok, vagy akik hozzám kommentelnek. :-)
Megjegyzés küldése