hétfő, március 31, 2008

80 perc hidegrázás


Sikerült jegyet szerezni vasárnapra a U23D koncertfilmjére. 100 órányi anyagból vágták össze ezt a 80 percet. Zseniális csapat, szerintem utolérhetetlen teljesítménnyel. Gabessal azt beszéltük, hogy fel van adva a lecke másoknak: Srácok, itt a lehetőség, lehet koncertfilmet készíteni... Első 3D-s moziélményem volt, de Pepe szavaival élve: "A jegy minden Forintja megérte"
U2 kocertre AKAROK menni. Most.

péntek, március 21, 2008

Music Mix

Van egy problémám... meg két szám, amit szerintem érdemes lenne egymásra húzni, de még keresem a metódust. Rájöttem, hogy ha lesz időm, elkezdek zenét és videót vágni - tanulni. Szóval, erre:
Ezt:
Egészen pontosan a Certamente refrénjére azt, ahogy a Tom's Dinner kezdődik. Ha valakinek van hozzá kedve, tényleg örülnék :)

Free Tibet...













Először Bazsi bácsi mondta nekem ezt, azt hiszem valamikor '95 környékén, amikor együtt jártunk szombatonként suliba :) Akkor még nem nagyon tudtam mi áll emögött, lévén időm nagy részét a csajozás, dizsi és hasonló nyalánkságok kötötték le, mi több internetet is csak mutatóban láttam ez időtájt két alkalommal; egyszer az Alkotmánybíróságon, aztán meg a Pilunál mikor vagy tizen összegyűlve csodáltuk, hogy dialupon 5 perc alatt jön le Pamela Anderson fotója és hogy van ez a Yahoo, ahol bármire kereshetsz.
Tudom, hogy porszem vagyok ebben a bazi nagy gépezetben, de most tényleg úgy érzem, ezt nem hagyhatom ki. Ha nem lesz foganatja, legalább kipuffogom magam... Egy dolog az, hogy Kína hypersebességgel növekvő gazdaságával tetszeleg, meg hogy az internethasználók száma meghaladta 12millióval az USA-beli számokat. A véleményem az, hogy nem nehéz jó mutatókat elérni, ha azokat, akik a "fejlődés" útjában állnak egyszerűen elássák valahol. Nézzük meg Romániát... Stve barátom beszámolói is alátámasztják vélekedésemet, miszerint mit sem ér a riogatás, hogy a környező államok x éven belül megelőznek minket, hiszen vissza kell kérdezni: Milyen téren? Tény, hogy nem állunk valami fényesen, de tényleg attól lesz Európában manapság menő egy ország, ha az éppen kérdéses közgazdasági mutatókat úgy számolják, és olyan adatokat vesznek figyelembe, hogy a Magyarország alulmaradjon? Nem az számít inkább, hogy Románia egyik legszebb része - a tengerpart - egy bazi nagy szemétdomb? Ugyanúgy, mint az egész ország? Hogy egy Magyarországnál jóval nagyobb országnak van összesen kb 200 km autópályája? Szlovákiáról nem is szólok, mert a végén még Index címlap lesz belőle, hogy itt vanmegint egy szélsőjobb.
Arra akartam ezzel kilyukadni, hogy eltűrjük Európában Kína minden szemét húzását, és ezzel nem csak saját magunk ellen dolgozunk, hanem egyúttal erősítjük is őket. Nem hiszem el, hogy nem lehet azt a sok szemetet egy dózerral összedönteni a piacokon, hogy az ÁNTSZ vagy az APEH nem zárja be az ún. "Kínai büféket", ahová, ha véletlenül beszédülsz, az élettől is elmegy a kedved. Bezzeg egy esztergomi kávézó esetében elég egy - mélykommunista időket idéző - névtelen feljelentő, és máris ott a bünti.
De a legvérlázítóbb, amit Tibettel művelnek. Jöhetnék itt a már ezerszer leírt sztorikkal, hogy például bojkottáljuk az Olimpiát... kíváncsi lennék hány ország tenné meg valójában? Egyszerűen az általunk elősegített mostani pozíciójuknál fogva BÁRMIT megtehetnek és a legtöbb, ami történik, hogy pár ember elmegy protestálni a nagykövetségek elé, a hiradók bemutatják százötvenedszer is hogyan verik bambuszbotokkal szerencsétlen embereket. Mi az, hogy blokkolják a videomegosztókat?! Legyen már valaki faszagyerek és blokkolja a letelepedésüket, meg azt a sok szart, amit az országba hoznak. Nézzünk szembe a tényekkel: ezt mi keféltük el, és nagyon úgy néz ki, hogy elszabadult a pokol.

hétfő, március 03, 2008

Emma















Csak nekem tűnt fel, hogy reggel a rádióban a hétvégi káoszt okozó vihart Emma néven emlegették? Ezeddig nem emlékszem ilyesmire, mindazonáltal kicsit megijedtem, mert rögtön az ugrott be, hogy az USA-ban ezek a hírhedt viharok milyen károkat okoztak. Esztergomban megszokott téma egy ilyen hír hallatán, hogy milyen frankó helyen élünk, hiszen még csak statisztikailag sem fenyeget minket földrengés, hegyomlás, földcsuszamlás, stb. Bár az utóbbi évek viharai komoly károkat okoztak a környékünkön lévő erdőkben, rengeteg fát látok a mai napig Dobogókőn derékmagasságban kettétörve, vagy gyökerestől kifordulva. Nem vagyok szakember, de remélem, hogy ezeket a károkat az erdészek valahogy megpróbálják helyreállítani. Pár évente a Duna áradása is okoz némi kellemetlenséget, de a város elhelyezkedése okán igazán nagy károktól emlékeim szerint nem kellett szenvednünk. Főleg anyáméknak a Várhegyen... Most, hogy háztulajdonos lettem - milyen fura leírni - az áradó Duna olyannyira testközelben lesz, hogy az ablakpárkányról leszédülő macska halk csobbanással abszolválna egy talpast. Emiatt éjszaka kissé nyugtalaul aludtam, mindenféle hülyeséget álmodtam, két álom között pedig azon rágódtam, hogy mi lesz, ha bejön a pincébe a víz, ha feláznak a falak, ha lefújja a cserepet Emma egyik rokona... Tök jó, hogy az ember egy talicska pénzért ennyi parát vesz magának. Mindenesetre apám idős kőműves-iparos emberét ráugrasztom a várfal újrafugázására, reményeim szerint ezzel sikerül majd megakadályozni, hogy a víz a pincébe szivárogjon a kövek között. Ha bejön, akkor egy pipa a listán, ha nem, akkor meg még egy feladat. A tetőcserepeket meg pálmatexszel ragasztom fel :)